Mert Notting Hill-ben véletlenül nem azt a kertet fotóztuk le, ahová a filmben Hugh Grant és Julia Roberts bemászott, hanem a vele szemben lévőt.

Ha ezt nem teszem jóvá, egész életemben kísérteni fog.

Aztán ott volt az a kis utca, ahová teljesen véletlenül tévedtem be a Grosvenor Street-en sétálva. Újra meg akartam keresni, de aztán sosem jutott rá idő.

Utolsó nap, amikor már tudtam - de nem fogtam fel - hogy hazajövünk, egy olyan gyönyörű parkon mentünk keresztül a Highgate Cemetery-be vezető úton, hogy az ott töltött rövid idő alatt teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy még aznap repülőre szállunk, és az egésznek vége.

Szeretném, ha a buszoknak újra lenne emelete, ahová felszaladhatok, és aminek lépcsőjén számos balesetközeli helyzetet élhetek át.

Szeretnék a Gherkin előtt egy padon fekve Placebot hallgatni.

Szép, nagy parkokat szeretnék, tóval, meg vicces madarakkal.

Jaj, de nagyon hiányzik!